• Szerkezeti változások a képzés történetében
• Szakképzés
• Gimnázium
• Felnottoktatás iskolánkban
• Az iskola külso kapcsolatai
• Iparista barátság
• Conselvében jártak a Liskások
• A 25 éves szakmai képzés eredményei
• Liska József Alapítvány
• " A Jászságért "

1. 1955-1969: az iskola története az ipari szakközépiskolai képzés megindulásáig

Jászberényben 1779 óta van középfokú oktatás, ekkor alapították a Lehel Vezér Gimnázium osét. 1917-tol 1959-ig középfokú tanítóképzoje volt a városnak, 1886-tól ipari szakoktatás is folyik. Az 1950-es évek közepén az oktatáspolitikai törekvések és a növekvo tanulólétszám egyaránt oda hatottak, hogy a Tanítóképzoben 1955. szeptember elsején tagozatonként megindult a gimnáziumi oktatás egy-egy humán és reál osztállyal, az igazgató a Tanítóképzo vezetoje, Andrási Béla lett. A felsofokú tanítóképzés bevezetése miatt 1959 szeptemberétol a Leánygimnázium onnállóvá vált Kiss József magyar-történelem szakos tanár igazgatása alatt. Az elso tanévet hontalanul vészelték át, és mindenki boldog volt, amikor az 1960-61-es tanévet a Rákóczi út 17. szám alatt , az eredetileg általános iskolának készült épületben megkezdhették. Ekkor hely szuke miatt 7 osztálya volt az intézménynek. 1962-ben az igazgatóhelyettes, Rácz István matematika-fizika szakos tanárt nevezték ki igazgatónak.1963 szeptemberében költözött állandó helyre az iskola, a Rákóczi út 13. szám alá. Ekkor indult a mezogazdasági szakközépiskolai oktatás egy osztállyal szolész-borász szakon, és megjelentek az elso fiúk a gimnazisták között is.

Az iskola megalakulásától kezdve követte az oktatáspolitikában bekövetkezo változásokat. Ezeknek legnagyobb fordulata 1969-ben következett be. A középfokú ipari szakképzést 1965. évi 24. számú rendelet alapján átszervezték. A technikumok helyett szakközépiskolát szerveztek a nagyobb számú szakemberképzés céljából. Jászberényben a központi és a helyi elképzelések egyeztetése alapján villamosipari képzést terveztek erosáramú szakon villamosgép- és készülékgyártó ágazaton. Így 1969-tol a kimeno gimnáziumi osztályok helyett erosáramú osztályokat indítottunk. A mezogazdasági képzés keretében 1977-ben érettségiztek utoljára tanulóink, ezzel az intézmény tiszta profilú iskolává, erosáramú szakközépiskolává vált három párhuzamos osztállyal. A következo évek kemény munkával teltek, hogy a központi fejlesztésbol származó támogatása város vállalatai, villamos szakemberei, valamint az iskola tanárainak és tanulóinak összefogásával kiépüljenek a muhelyek, megteljenek az oktatást szolgáló gépekkel, berendezésekkel, segédanyagokkal, életre keljenek a tantervek, és az elso tanulók kézbe vehessék érettségi bizonyítványaikat 1973-ban. Ez év oszén adták át végre az új 204 férohelyes kollégiumot, amelyre már évek óta nagy szükségünk lett volna.

Az elso érettségi bizonyítványok középfokú villamosgép- és készülékszerelo képesítést adtak, de szinte az elso évektol kezdve arra törekedtünk, hogy minél sokoldalúbb legyenek az ágazaton belül a tanulok elméleti és gyakorlati ismeretei. Az elso évfolyamok tanulói a Hutogépgyárral közösen szervezett tanfolyamon hutogépszereloi vizsgát tettek, majd központi rendelet alapján a megemelt gyakorlati óraszámot vállaló tanulók szakmunkás képesítést is szerezhettek az 504-3. számú elektorlakatos szakon belül villamosgépszerelo szakmában.
Az új hullám 1978-ban indult. Az általánosabb képzést elosegíto tantervek helyett a szukebb szakmára képesíto tantervek alapján indítottuk az osztályokat szintén elektorlakatos alapszakmán belül az 504-3. számú villamosgépszerelo és az 504-2. számú háztartási gépszerelo szakon. A tárgyi feltételek fejlesztése új igazgató nevéhez fuzodik, 1981-ben Bakki Árpádné magyar-történelem szakos tanár került az intézmény élére. A gyakorlati oktatás színvonalát biztosító új muhelyek 1983-ban készültek el.
Ebben a képzési rendszerben azonban nem nevelodött fel az a szakembergárda, amely a régi technikusok helyét átvehette volna a termelési folyamatban, így újra szükségessé vált a technikus képzés a muszaki szakközépiskolák keretén belül.
A képzés 1985-ben indult, iskolánk is azonnal bekapcsolódhatott a meglévo személyi és tárgyi feltételek alapján. Az így életre hívott villamosipari muszaki szakközépiskolánk elso két évfolyamán általános villamosipari alapképzés folyt, harmadik évfolyamon szakosodtak a tanulók. A technikus ágon tanulók szakmai képzése elméletigényesebb, a negyedik év végén közismereti tantárgyakból érettségi vizsgát tesznek, az ötödik évben már csak szakmai tantárgyaik vannak, tanulmányaikat technikusminosíto vizsgával zárják, ahol villamosgép- és berendezési technikus oklevelet kapnak. A szakmunkás ágon III-IV. osztályban a szukebb területre történo elméleti és gyakorlati felkészítés történik, a negyedik év végén érettségi és képesíto vizsgát tesznek.
1986-ban - foleg a helyi üzemek régi igényeknek kielégítésére - megindítottuk a gépgyártástechnológiai technikusok képzését évfolyamonként egy osztályban, innen szakmunkásleágazás nincs. 1987. március 15-én - sokévi szünet után - ismét névadó ünnepség volt iskolánkban. Liska József villamosmérnöknek, a Budapesti Muszaki Egyetem 1967-ben elhunyt tanszékvezeto tanárnak, a felszabadulás utáni villamosmérnök-képzés kimagasló alakjának vette fel az iskola.
Ugyanebben az évben az intézmény új igazgatójául Hlavacska Andrásné villamosmérnök, mérnöktanárt nevezték ki.

4. A fejlodés iránya 1989 és 1994 között

SZAKKÉPZÉS

Az eltelt öt évben a jelentos gazdasági, társadalmi változások hatással voltak az iskola életére is. Az ipari termelés visszaesése, a munkanélküliség nem kedvezett a klasszikus nagyipari szakmák képzésének, így mielott még az elso gépgyártástechnológiai technikus osztály végzett volna ebben a szakmában, 1990-tol megszunt a beiskolázás.
A kisvállalkozások élénkülése, szaporodása lázba hozta az országot, de a vállalkozások ügyintézésében, törvények, rendelkezések alkalmazásában sok muszaki szakember nehezen ismeri ki magát. Ezért egyedi kísérletként 1992-ben beindítottuk a vállalkozásorientált villamosgép- és készülékszerelo szakot, amelynek célja olyan erosáramú szakemberek képzése, akik szakmájukban önállóan képesek egy kisvállalkozást létrehozni, muködtetni, fejleszteni.
Az erosáramú osztályokban 1990-tol áttértünk az egységes alapú, az úgynevezett JATE kísérleti módszerre. Lényege, hogy a negyedik év végén érettségi-képesíto vizsgát tesznek a tanulók. Akik valamilyen ok miatt nem kívánják az ötödik évfolyamot folytatni, érettségizett szakmunkásként befejezhetik az iskolát. Így az ötödik osztályok homogénebbek lesznek. A képzés szerkezete lehetové teszi, hogy az elso két év után az igen gyenge tanulók, - akik nem valószínu, hogy teljesíteni tudják az érettségi követelményeit, - leváljanak és harmadik osztályban külön csoportként intenzív gyakorlati képzés mellett 505-2. épületvillamossági szerelo szakmát tanuljanak. Jelenleg a második csoport képzése folyik.
A Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény alapján lehetoség nyílt arra, hogy pályázatok útján nyert és közvetlen vállalati forrásokból kapott támogatásokkal jelentos mértékben fejlesszük a szakmai oktatás tárgyi feltételeit korszeru oktatástechnikai berendezésekkel. Kialakítottunk egy automatikai laboratóriumot FESTO gyártmányú berendezésekkel, ahol elektropneumatika, PLC technika oktatás folyik. Szakrajz órákon bevezettük számítógéppel támogatott villamos áramkörök szerkesztését OrCad programmal.
Villamos forgógépek mérésére szintén számítógéppel támogatott méroberendezést vásároltunk.
A technikai feltételek megteremtésével folyamatosan fejlesztjük a képzés tartalmát, a lehetoségekhez mérten a legkorszerubb ismeretekkel ruházzák fel tanulóinkat, hogy megtalálják és kelloképpen megállják helyüket leendo munkahelyükön.

GIMNÁZIUM

Az 1990-es évek társadalmi változásai egyre inkább igényelték a középfokú általános képzést, amely a nagy létszámú korosztályoknak számára továbbtanulási lehetoségeket biztosít - így indult be ismét iskolánkban a gimnáziumi oktatás 1992-ben. Az általános tantervet fakultációs képzéssel egészítettük ki, így a diákok második osztályból három irányba orientálódhatnak: számítógép-kezeloi, ügyviteli, szociális gondozói ismeretekkel gyarapodhatnak, amely késobbi foglalkozásukat alapozza meg.
A következo évben újabb típusú gimnáziumi osztály indítására kaptunk lehetoséget: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendorfokapitányság jól képzett, a pályára tudatosan készülo fiatalokat vár, s ezt elosegítendo támogatta a közbiztonsági gimnáziumi osztály beindítását. Az ebben az osztályban tanulók az általános gimnáziumi tananyagon kívül három fo területen kapnak emelt képzést: számítástechnika, két idegen nyelv, valamint testnevelés -, tehát ez a képzési forma is elsosorban a tanulók késobbi foglalkozásának megalapozását szolgáltatja.
A jelenlegi három gimnáziumi osztállyal, amelyekben a diákok többsége leány - megszunik a korábbi két évtizedes fiú iskola jelleg.

Az iskola tanulólétszáma jelenleg 550 körül van, átlagosan közel harmada a kollégista, a többiek fele helybeli, fele bejáró. A kollégisták létszáma a muszaki szakközépiskolai képzés óta csökken, ez az iskola szerkezet átalakulásának természetes következménye.
Sajátosan alakult a beiskolázási körzet: mintegy 10 éven keresztül még a Dunántúlról is volt elvétve tanulónk, a többség a Dunától keletre eso területrol érkezett, foleg falvakból. Sok tanulónk volt Pest, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés, Bács-Kiskun megyébol. Természetesen Szolnok megyébol a legtöbben.
Az iskolának hármas célkituzése volt mindig. Eloször: a gyengébb éloképzettségu vagy képességu, de törekvo tanulókat eljuttatni tanulmányaik befejezéséig, másodszor: a közepes- jó teljesítményueknek jó szakmai alapképzést és szélesebb látókört biztosítani, harmadik: a tehetséges tanulókat bejuttatni a felsofokú intézményekbe. Ez a törekvés 25 év alatt sikert hozott.
Az utóbbi években sajnos a munkanélküliség a mi végzoseinket is erosen fenyegeti, viszont az ugrásszeruen no a felsooktatási intézményekbe jelentkezok száma.
A végzett tanulók jó része - foleg a távol élok vagy továbbtanulók - gyakran megjelennek az iskolánkban, de sokszor hívjuk is oket, foleg iskolanapra. A beszélgetések mindig figyelmeztetnek: nagyon fontos idoszak a 14-18 éves kor a személyiség alakulásában, meg kell adni hozzá mindazt a segítséget, amelyre képes az intézmény, a nevelotestület.
Az iskolában fennállása óta élénk diákélet folyik. A mindenkori diákvezetok tanárok segítségével Diákönkormányzat keretében tevékenyen alakítják az intézmény tanulóinak közéletét.
Feladatunk a hagyományteremtés, orzés és ápolás, az iskola öregdiákjaival való kapcsolattartás. A Diákönkormányzat fontos fóruma a hétéves iskolaújság, a Felrázó.
Évente váltakozva kerül megrendezésre a fordított nap április 1-én, illetve az iskolanap, március 15-én, s minden tanév végén szavaz az ifjúság "Az év tanára" kupa odaítélésérol.
Az ifjúság a Diákönkormányzat vezetésével 2 éve belépett a Regionális Diákszövetségbe, és bekapcsolódott a városi Diákönkormányzat tevékenységébe is.
Az iskola az elmúlt években is nagy gondot fordított a tehetséggondozásra, a tanulók szabadidos tevékenységének megszervezésére. A szaktárgyi és szakmai jellegu körök mellett a különbözo hobbik és sportok kedveloi is találhattak lehetoséget érdeklodésük elmélyítésére, ismereteik gyarapítására. Iskolánk tagja a Városvédo és Szépíto Egyesületnek, s tanulóink minden évben jelentos társadalmi munkával járulnak hozzá közvetlen környezetük és városuk szépítéséhez, építéséhez.

Iskolánk mindig vállalta a felnottoktatás feladatait, ha a város üzemei ezt a szakmai képzés területén igényelték. Kezdetben a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Technikum kihelyezett tagozata muködött.
A technikusképzés országos megszunése után jelentkezo munkaeroigény kielégítésére indítottuk el 1974-ben a Dolgozók Gépészeti Szakközépiskoláját kezdetben esti és levelezo, késobb csak levelezo tagozaton. Az utolsó évfolyam 1982-ben érettségizett. A tagozatvezeto Pecsenyánszky Sándor volt, oktatóik az iskola tanárai és óraadó mérnökök voltak.
Az érettségizett szakmunkások iránti társadalmi igény hívta életre elobb az emeltszintu szakmunkásképzésre épülo Dolgozók Kétéves Szakközépiskoláját 1970-72-ig, majd a Szakmunkások Szakközépiskoláját hároméves képzési idovel. Tagozatvezetoje Bakki Árpádné volt. Ebben az iskolatípusban csak közismereti tárgyakat tanítottunk, tanulmányaikat érettségi vizsgával zárták.
Több ízben kaptunk megbízást az ISZTI-tol (Ipari Szakmai Továbbképzo Intézet) a technikusminosíto tanfolyamokra. Egy-egy alkalommal hutogépszerelo és karbantartó, erosáramú kisgép és készülék üzemelteto és karbantartó, valamint erosáramú háztartási kisgép javító és karbantartó szakon foleg a Hutogépgyár és a Gelka központ igényei szerint képeztünk technikusokat.
Sajátos színfoltja volt iskolánknak és a városnak is az algériai ösztöndíjasok képzése. Három évfolyam végzett erosáramú villamosgép- és készülékgyártó ágazaton. Sok törodést, határozott irányítást igényeltek, de a befektetett munka sikerét és örömét közvetlenebbül éreztük körükbe. Biztosak vagyunk benne, hogy hazájukban Magyarország elismerését és tiszteletét terjesztik.
A hegeszto tanmuhely korszeru elektronikus vezérlésu hegesztogépekkel való fejlesztése tette lehetové, hogy tanfolyami rendszerben alapfokú ív- és lánghegeszto képzést végezzünk. Több év óta szervezünk ilyen tanfolyamot felnotteknek és saját végzos tanulóinknak. A résztvevok sikeres vizsga után nemzetközi érvényu bizonyítványt kapnak.
1992-93-ban a Munkaügyi Központ támogatásával pályakezdo munkanélküli fiatalok részére háztartási gépszerelo szakmában 10 hónapos intenzív képzést végeztünk.
A privatizáció felgyorsulása, a vállalkozás fejlodése nyomán keletkezett vállalkozási ismeretek iránti igény kielégítésére bekapcsolódtunk a Szolnoki Vállalkozásfejlesztési Iroda által támogatott tanfolyamok szervezéseibe.

Az iskolánk országos beiskolázással indult, nem elsosorban a helyi igények kielégítésére jött létre, mégis elsosorban a Jászsághoz, Jászberényhez fuzik kapcsolatai. Már a gimnázium idoszakban mindennapos érintkezésben voltunk a két helybeli üzemmel, a Hutogépgyárral és az Aprítógépgyárral, hiszen épületünk adott otthont a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Technikum kihelyezett tagozatának. 1967-ben a megye legkorszerubb fizikai eloadóját az ÉMÁSZ kirendeltség szakembereinek segítségégével szereltük fel társadalmi munkába.
Az Erosáramú Szakközépiskola a Hutogépgyár támogatásával jött létre. Igen jelentos volt az a tanmuhelyi termelo tevékenység, amelyet a gyár megbízásából végezhettünk. Az üzem és az iskola kapcsolatának jelentos eleme volt, hogy tanulóinkat heti és nyári gyakorlaton szervezetten foglalkoztatták, így a legnehezebb idoben segítettek bennünket.
Folyamatos volt a kapcsolat kezdettol fogva az Aprítógépgyárral is. A gépgyártástechnológiai osztály szakmai gyakorlati képzéshez nyújtottak sok segítséget.
A Muszeripari Szövetkezett jórészt a gyakorlati képzéshez szükséges munkalehetoséghez segített hozzá.
Az Orion jászfényszarui VII. sz. Gyáregységével 1987-ben kötöttünk együttmuködési szerzodést elektonikai muszerész tanulók képzésére. Sajnos, a gazdasági helyzet alakulása miatt csak három tanfolyamot tudtunk indítani e szakon.
A helyi üzemeken kívül a távolság ellenére is elég szoros volt az együttmuködés az ikladi Kismotor- és Gépgyárral, foleg a villamosgépszerelo osztályok gyakorlata révén.
Sajátos kapcsolatunk volt a Gelka Országos Központjával. Mi vállaltuk a szakemberképzést, a vállalat pedig a feltételek részleges megteremtését. Ekkor építették a 4 muhelytermet a Szakmunkásképzési alapból.
Az iskola fennállása óta folyamatos a kapcsolatunk legelso patrónusunkkal, a Jászsági Állami Gazdasággal. Az elso idoszakban a mezogazdasági szakmai képzés színtere volt, a szakközépiskola már csak az oszi szüreti munkát orzi hagyományként.
A Gyár- és Gépszerelo Vállalat is partnerünk volt, lehetoséget adtak tanulóinknak, hogy nyári termelési gyakorlatot német munkahelyeken töltsék sok tapasztalatot szerezve.
Az iskolának idok során jelentos külkapcsolatai alakultak ki.
A legelso a lengyelországi Woclavek városka Ipari Szakközépiskolájához fuzodik. 1979 és 1980-ban sikeres cseregyakorlatokat és tanulmányi kirándulásokat szerveztünk a lengyel-magyar barátság jegyében. A Lengyelországban kialakult politikai, gazdasági változások miatt sajnos a kapcsolatok megszuntek.
A nyolcvanas évek végén kezdodött a kontaktus a kassai Magyar Tannyelvu Ipariskolával. A két iskola profilja azonos. Az 1872-ben alapított kassai iskola hivatott a szlovákiai magyar kisebbség szakmai képzésére. Kapcsolatunk sokoldalú, tanárcseréket bonyolítunk kölcsönös tapasztalatszerzés érdekében. A tanulók részére nyári termelési cseregyakorlatot szervezünk. A két intézmény tanulói sport- és tanulmányi versenyeken mérik össze erejüket, tudásukat. A két iskola tantestülete kölcsönösen meglátogatja egymást a tapasztalatszerzés és a kikapcsolódás érdekében.
Jászberény németországi testvérvárosában, Vechtában az ottani Kézmuves Központtal eredményes szakmai kapcsolatot építettünk ki. 1992-ben egy tanulócsoport két hétig CNC programozást, 1993-ban két tanulócsoport három-három hétig PLC programozást tanult. A képzés költségeit Alsószászország tartomány finanszírozta.
Szintén a testvérvárosi kapcsolat jegyében jutottak el sportolóink az észak-olasz, Conselvébe.
Városunkba igen gyakoriak a testvérvárosi küldöttségek, iskolánk ilyenkor közremuködik a vendéglátásban, elszállásolásban. Ennek kapcsán kapott meghívást Conselvébe 1993-ban a tanárok, tanulók egy csoportja.
Csehországban, Kromerizben az ipari szakközépiskolában a Holland egységes európai vizsgáztatási rendszer kísérlete folyik. 1993-ban egy kirándulás keretében megtekintettük az iskolát. A tapasztalatok kölcsönös cseréje érdekében a kapcsolatok építése folyamatban van.
A megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények új kihívást jelentenek a nevelés területén is. A tanulókat megfelelo önismerettel és munkaeropiaci tájékozottsággal felvértezve kell kibocsátania az iskolánknak. E feladat megoldásához járult hozzá a svájci KABA alapítvánnyal kialakított együttmuködésünk, amelynek keretében folyik egy személyiségfejleszto tréning adaptálása. Az új nevelési program feladata egyrészt az iskola hagyományos pedagógiai célkituzéseinek a megvalósítása, másrészt - s ebben különbözik minden korábbitól - a szükséges képességek kimunkálásával céltudatos, s a munkanélküli állapotot pozitív hozzáállással kezelni képes fiatalok nevelése
A preventív program anyag- és eszközszükségletét a svájci alapítvány biztosítja 2 évig. Megkezdodött az új koncepció integrálása a világbanki és világbanki követo iskolák nevelési programjába.

Ez év júniusában történt meg Jászberényben a Vechta városával való testvérvárosi kapcsolat ünnepélyes aláírása, s ezen a ceremónián az itáliai Conselve testvérpáros delegációja is képviseltette magát, akinek elszálásolásakkor, részbeni ellátásáról a Liska Szakközépiskola gondoskodott. Ezt viszonozva kaptak 35 fos meghívást Conselve Önkormányzatáról.
Október 7-én indult útnak a felnottekbol és diákokból álló csoport, s este érkeztek meg a testvérvárosba, ahol a város polgármestere, felesége, a Polgármesteri Hivatal, illetve az Önkormányzat képviseloi, valamint azon családok fogadták oket, akik a berényieket látták vendégül…
A conselvei programban szerepelt iskola- és üzemlátogatás, városnézés, padovai kirándulás, a közeli Repülési Múzeum megtekintése.
Az egyik iskolával - amely profiljával hasonlít a Liskához - elkezdodött a testvériskolai kapcsolat alakítása.
Conselve polgármestere hivatalában fogadta a csoportot, s megmutatta a három testvérváros kapcsolatát megörökíto dombormuvet, amelyben Jászberény város címere is látható.
A fogadtatás mindenütt barátságos, közvetlen, meleghangú volt, igazi mediterrán, a város elöljárói, valamint a családok, akik a diákokat elszállásolták, mindent megtettek azért, hogy a jászberényiek jól érezzék magukat, s minél többet lássanak szukebb pátriájukból, illetve tartományukból.
A búcsúest forró hangulata, a gyakran felhangzó "arrivederci" -k bizonyították, hogy fontosak az ilyen világlátások, a testvéri kapcsolat így válik élové, s telik meg tartalommal a jászberényiek számára.

Az iskola megalakulásától kezdve részt vett a különbözo megyei és országos versenyeken. A szakközépiskolák országos beindításával a szakfelügyelet már 1972-ben megrendezte az elso szakmai komplex versenyt, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt. Ezen a versenyen az ország legjobb szakközépiskolásai mérték össze tudásukat, nemcsak szakmai elméletbol, hanem természettudományos tantárgyakból, kémia, fizika, matematika tantárgyakból. Az iskoláknak lehetosége nyílt, hogy itt, ezen a versenyen is bizonyítsák szakmai képzésük magas színvonalát. Az OSZTV 3 fordulóból áll. Eloször a házi selejtezon, központi írásbeli feladatok és házi összeállítású muhelygyakorlati munkák alapján történik a kiválogatás. Ezen az iskolai versenyen nincs létszám korlátozás, a legjobb dolgozatokat kell továbbítani. A beküldött dolgozatok alapján hívják meg a tanulókat az elodöntobe, ahol a rangsort az ott elért eredmény határozza meg. Ennek figyelembevételével történik a meghívás a döntobe. Itt nem csak az országos helyezés elérése a tét. A szakcsoportokon belül a meghatározott számú helyezettek szakmai tantárgyakból jeles érettségi eredményt kapnak, bejutnak felvételi nélkül a választott szakirányú foiskolára vagy egyetemre.
 
Eme tudatos felkészíto tevékenységünk eredményeképpen a következo tanulók jutottak be és értek el évente kiemelkedo sikereket az OSZTV dönton:

Az iskola 1990-ben alapítványt hozott létre, … ezzel is ápolni kívánja névadójának, Liska Józsefnek az emlékét, egyúttal támogatni szeretné azokat a tehetséges fiatalokat, akik országos szervezésu versenyeken, vetélkedon elért kiváló eredményekkel öregbítik az intézmény hírnevét, és akik tanulmányi idejük alatt folyamatosan kiemelkedo teljesítményt nyújtottak.
A Liska József Alapítvány célja, hogy az erkölcsi elismerés mellett anyagilag is ösztönözze kiemelkedo eredmények elérésére az alapító intézet növendékeit.

1991. Dercze István

4 éves folyamatosan kiemelkedo tanulmányi eredményével, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos 1. Helyezésével, a Kölcsey vetélkedo országos 2. Helyezett csapattagságával érdemelte ki a díjat.

1992. Nagy Gyula

Négyévi folyamatosan kiemelkedo temészettudományos és szakmai eredményeivel, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny 1. Helyezésével, a KÖMAL Fizika Pontversenyében elért sorozatos országos eredményeivel, az Eötvös Loránd Fizikaversenyen elért országos dicséretével és számos megyei tanulmányi verseny elso helyezésével érdemesült a díjra.

1993. Juhász György

Ötéves folyamatos jó tanulmányi eredményével, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny erosáramú kategóriájában
elért 1. Helyezésével, valamint az 1991/92-es tanévben elért OSZTV 4. Helyezésével nyerte el a díjat.

TISZTELT IGAZGATÓ ASSZONY !
" A Jászságért " Alapítvány kuratóriumának döntése alapján örömmel tájékoztatom, hogy az 1991/92-es tanévtol kezdve az Ön vezetése alatt álló középiskola két diákja számára tízezer-tízezer forint értéku ösztöndíjat alapítunk.
Kérjük a tantestület döntése alapján, a III-IV. Éves hallgatók körébol az a két fiatal kapja az elismerést, aki kitunik tanulmányi eredményével, a felnevelo táj iránti szeretetével és társai is feltekintenek rá. Az elismeréseket az alapítvány
megbízottja kívánja átnyújtani az iskola tanévzáró ünnepélyén.

Budapest, 1991. Szeptember

1992. Juhász György
Kiemelkedo tanulmányi és sporttevékenységét, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért 1992. Évi 4. Illetve
1993. Évi 1. Helyezését, egyéb tárgyakból nyújtott kiemelkedo eredményeit, valamint az országos junior tájfutó válogatott tagságát ismerte el az alapítvány kuratóriuma.

Sass Illés
Az iskolai szakmai versenyeken, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért rangos helyezéséért, az
EURO-kvalifikációs CNC programozói és gépkezeloi minosíton nyújtott teljesítményéért jutalmazta a kuratórium.

1993. Dobák László
Az öt év során nyújtott tartalmas és magas színvonalú szakmai &eacut

Vissza